Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=720906

 

FRISS: 2010.08.13.-án készült a népszava újsággal.

 

A nyomor bájos arca

 

Zsuzsi 25 éves, csillogó szemű, mosolygós teremtés. Krónikus vesebeteg, édesanyjától örökölte, ezért naponta ötször katéterezi magát, kimozdulni csak a pár órás szünetekben tud. Legnagyobb álma, hogy adatrögzítőként dolgozzon. A Pécsi Tudományegyetemen  édesanyjával nyomorognak egy önkormányzati lakásban, amin átsüvít a szél.

 

Zsuzsi születése óta vesebeteg, egy éve naponta ötször katéterezi magát. Édesanyja állami gondozottként nőtt fel, szintén vesebeteg, 50 százalékos rokkant. Hetvenezer forintból élnek ketten, de a jövedelem nagy részét elviszik a közüzemi szolgáltatók letiltásai, és a lány kezeléséhez használatos eszközök. Jóformán senki sem segít rajtuk, sokszor éheznek.

Nagyjából ennyit tudtam Zsuzsiékról, mielőtt meglátogattam őket Pécs kertvárosában. Az ember ilyenkor sok mindenre felkészül, azután persze soha nem az van. A rendkívül tényszerű levél alapján szilárd meggyőződésem volt, hogy Zsuzsi egy elesett, napjai nagy részét fekve töltő, minden tekintetben beteges lány. Valójában egy bájos arcú, csillogó szemű, élettel teli, csilingelő hangú lány integet már az önkormányzati lakás ablakából, szélesen mosolyogva, és lent terem, hogy felkísérjen a lépcsőházon keresztül.

A negyven négyzetméteres lakás amilyen borzasztóan lepusztult, olyan szépen rendben tartott. Azonnal körbevisznek, és közelről szembesülhetek az eldeformálódott és szétrohadt nyílászárók szinte végtelen tárházával. Hamar kiderült: Zsuzsi természetét tekintve sokkal kislányosabbnak tűnik a koránál, a szó legjobb értelmében. Az ablakmustra alatt elmesélik, hogy a lakáson átsüvítő szél miatt Zsuzsi édesanyja a télen tüdőgyulladást kapott, december közepétől február elejéig nem tudott dolgozni. Máriáé - így hívják a 47 éves asszonyt - külön mini sorstörténet. Állami gondozottként nőtt fel, már 32 éves munkaviszonya van. Zsuzsi betegsége nála enyhébb formában zajlik, de így is 50 százalékos rokkant. E mellett a Pécsi Tudományegyetemen dolgozik, mint kézbesítő és liftkezelő. Ketten vannak, szó szerint se kutyájuk, se macskájuk. Zsuzsi negyedévente kap ötezer forint rendkívüli szociális segélyt. Mária szociális járadéka és fizetése 70 ezer forintot tesz ki. Már ez sem hangzik jól, de mint mondják: a fizetés nagy részét elviszik a letiltások. Zsuzsi gyógyszerei és katéterei közgyógyellátást alá esnek, a steril kesztyű, kendő és egyéb kütyü viszont így is havi további húszezer forintot emészt fel.

Gyakran éhezünk - írja lakonikusan hozzánk is eljutott levelében Zsuzsi. Az nem kifejezés. Sikerül bepillantanom a parányi konyha egyik szekrényébe, ahonnan egy segélycsomag maradéka próbál szembeszállni a vákuummal. Voltaképpen három zacskó különböző formájú tészta árválkodik bent, de hogy mi kerülhetne rá, nagy rejtély. A hűtő is patyolat tiszta, nincs is, ami beszennyezhetné. Egy üveg víz, egy margarin, pár szelet kenyér és felvágott párbajozik a feneketlennek tűnő fehér fémgyomorban. Mint kiderül, a közeli boltban kapott 5000 forintos hitel terhére van ez is. Az éhezés itt mindennapos vendég. Mária keserű mosollyal az arcán meséli, hogy a fenti szomszéd, Irma néni vasárnap jött le egy kis kenyeret kérni, de nem tudtak neki adni. Ő 33 ezer forintból él havonta.

Mária ezután néhány, a minap érkezett közüzemi számla bontogatásába kezd. A távfűtő cégnek 380, az áramszolgáltatónak mintegy 115 ezer forinttal tartoznak, a lakbérhátralék úgy 270 ezerre rúghat, a Pécsett meglehetősen borsos áron mért szemétdíjjal és a vízzel mintegy 50-60 ezer forinttal vannak elmaradva. Ezt tetézi egy a Providentnél tavaly felvett 50 ezer forintos kölcsön. Azt, hogy ez mennyinél tart most, meg sem tudták mondani. Márián jól látszik, hogy csak lánya iránti szeretet tartja benne a lelket. - Becsülettel végigdolgoztam az életem - így az anya. - Miért kell mégis így élnünk?

Persze, kértek már segítséget. A távfűtő cég igazgatója személyesen járt közben, hogy ne kapcsolják ki a szolgáltatást, és a lakásfenntartó puszta jóindulatán múlik, hogy egyáltalán ott lehetnek még. Egyszer egy önkormányzati képviselő is kint járt náluk, a Fideszt támogató helyi szervezet - ma már parlamenti - képviselője. Mint mondták: az adósságkezelő programot javasolta nekik. Ahhoz viszont valamennyit fizetni kell havonta, nekik meg kenyérre is alig jut.

Sikerül végre Zsuzsival is beszélgetnem. Szemrebbenés nélkül, mosolyogva mesél betegségéről. Állandó vesemedence gyulladása van, Régen ez hirtelen lázakkal, rosszullétekkel járt, és ahogy ő fogalmazott: csípett a pisi. Egy éve már katéterezni kénytelen magát, és ez már élete végéig így lesz. Két és félóránként haza kell mennie, ha el is indult valahová. Ha ez nem lenne minden: nyitott gerinccel született, és izomsorvadása van. Hogy ez pontosan milyen fajta, nem tudja megmondani, de az orvosai felkészítették rá: meg is bénulhat. És ezt is mosolyogva mondja.

Hogy mit szeretne? Dolgozni, minden vágya, hogy adatrögzítő legyen, mert azt itthon is csinálhatná, és egész jó volt az iskolában számítástechnikából - lelkendezik sugárzó arccal. Borítékolna is, ha nem jár sok vegyszerrel, mert olyannal nem dolgozhat. Ahogyan élelmiszerekkel sem. Egy alapítványtól már próbált segítséget kérni, de azt mondták: egészségeseknek sem tudnak munkát szerezni.

Ezen felül nyílászárókra lenne szükségük. Az ablakokra, hogy ne süvítsen a szél, a két szoba közötti, úgy-ahogy elfalazott ajtó helyére úgyszintén. - És egy ajtót a mostani harmonika-készség helyett Zsuzsi szobájára - mondja Mária. Hogy magára zárhassa, amikor katéterezi magát. Persze egy kis pénz is jól jöhet, bármikor.
Zsuzsi még elárulja: most lesz a névnapja. Nem kérdezem meg, hogy ünneplik, én egy riportot ígérek ajándékba, majd távozom. Zsuzsi, újra telve reménnyel, mosolyog, és hosszan, hosszan integet.

Ottjártunk után jelentkezett egy merseváti (állítólag a nyílászárósok Vas megyei centruma) vállalkozó, Kovács Frigyes. Hétfőn jön Pécsre, és megnézi, mit segíthet. Szívesen teszi, ha Zsuzsiék szereznek valami papírt, biztosítékot arra, hogy a lakásban maradhatnak, ha már megcsinálja az ablakokat. Meg persze egy hozzájárulást a lakás tulajdonosától, a várostól.
A Celldömölk mellett élő férfi csak egy valamit nem ért: hogyhogy Pécsről és környékéről nem segít senki az elesett családon.

Zsuzsiék számlaszáma:
10101456-63395200-01003004

 

 

 

 

 
 

 



Archívum

Naptár
<< December / 2019 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 36526
Hónap: 284
Nap: 9